Poliészter vagy pamut: melyik a jobb anyag sportoláshoz?

Valamint új technológiákkal, amelyek ma már nem egyszerűen műszálak. Sok lehetőség rejlik bennük, különböző élethelyzetekben megvan, hogy mit viseljünk. Sportoláshoz vagy akár hétköznapokon, még az sem mindegy, hogy jó időben vagy őszi, esős napokon. A különböző technológiáknak köszönhetően, viseletünk képes alkalmazkodni a kihívásokhoz. Érdemes végignézni a Brubeck webáruház kínálatát, mely hasznos információkkal szolgál.

Természetes és szintetikus szálas anyagok, mint a textilipar nyersanyagai

A legtöbb szálas anyag polimer láncmolekulákból, azaz egymáshoz kapcsolódó, szabályosan ismétlődő atomcsoportokból épülnek fel. A láncmolekulák létrejönnek a természetben is (cellulóz vagy az állati szőrök alkotó anyaga, a keratin), de létrehozhatók mesterséges úton (kémiai eljárásokkal) is, melynek eredménye a szintetikus szálas anyag. Vannak szervetlen ásványi anyagok is, amelyek szálas szerkezetűek, ezért alkalmassá tehetők textilipari felhasználásra.

1. A természetes alapanyagú szálas anyagokat – természetben meglévő anyagokból nyerik (növényekről, állatokról, ásványokból), csoportosításuk az alábbi:

· Növényi eredetű szálas anyagok - szerves: Magszálak (pamut), háncsrostok (len, juta), levélrostok (szizál), gyümölcsrostok (kókuszrost).

· Állati eredetű szálas anyagok - szerves: Szőrök (gyapjú, moher, kasmír, angóra, lószőr), mirigyváladékok (hernyóselyem, pókselyem).

· Ásványi eredetű szálas anyagok – szervetlen: Bazaltból és azbesztből nyerik (egészségre ártalmas, egyre kevesebb helyen használják).

2. A mesterséges alapanyagú szálas anyagok – vagy a természetben meglévő anyagokból (cellulóz vagy fehérje) vagy mesterségesen állítanak elő vegyipari módszerekkel, polimerekből (kémiai vegyületek), csoportosításuk az alábbi:

· Természetes alapanyagú mesterséges szálak

A természetben előforduló polimerek közül legfontosabb a cellulóz. Kémiai eljárással lehet szálakat készíteni belőle, majd vissza kell regenerálni az eredeti polimert, ezek lesznek a regenerált szálas anyagok, közülük a legismertebb a viszkóz és a környezetbarát technológiával előállított lyocell. De természetes alapanyagú mesterséges szálas anyag többek között a kaucsukból nyert gumiszál is.

· Szintetikus szálak

Amelyek hosszú láncmolekulákból álló polimerjeit kis molekulákból vegyipari eljárással hozzák létre (szintetizálják). Ezek is több csoportra oszthatók. Ide tartozik az elsőnek feltalált poliamidfajta, a nylon, valamint a poliészter, amely egy hőre lágyuló műanyag, jó hőszigetelő- és elektromos képességgel. A poliuretán is ide sorolandó (főként kőolaj alapon állítják elő kőolaj finomítói termékekből).

Pamut, mint természetes szál

Egy természetes szál, amely remek tulajdonságaival régóta bent él a köztudatban. A gyapotnövény magjait burkoló finom szálakból áll, egyike a legősibb növényeknek, amit az ember maga termeszt. Egy fontos nyersanyag, amely javarészt cellulózból áll, és a Földön előforduló leggyakoribb szerves anyag. A pamut, mint textília előállítása több fázison keresztül történik, elég munkaigényes és költséges, értéke a piaci ártól függ. Tulajdonságai révén nagy nedvszívó képességgel, de hosszú száradási idővel rendelkezik, puha, könnyű, mosható és vasalható.

Poliészter, mint szintetikus szál

Egy szintetikus szál, amelyet a pamuthoz viszonyítva könnyebb nagy mennyiségben, jó minőségben előállítani. A poliészter ára a kőolaj árának változásával analóg, ami mostanában elég magasra ugrott, de még mindig kedvezőbb, mint a pamuté. Nem jó nedvességszívó, de gyorsan szárad, nem gyűrődik, időtálló.

Melyik alapanyagot válasszuk sportoláshoz?

Alapanyagokat tekintve a sportolók igényeire építve fejlesztik a technológiát. A termékek rendelkeznek egy megkülönböztető jelöléssel - világszerte ismert környezetvédelmi tanúsító védjeggyel -, hogy viseletük biztonságos, és nem tartalmaznak ártalmas anyagokat. A termékekre a fenntarthatóság jellemző, okos ruházkodás = zöld jövő.

A sport révén elmondható, hogy minél intenzívebb a mozgás, annál nagyobb a hő kibocsátás, és a technológiának köszönhetően annál hatékonyabb a visszasugárzás. Mindez segíti a vérellátást, növeli az izmok rugalmasságát stb. Vannak módosított poliamid mikroszálból készült textilek, melyek antibakteriális tulajdonsággal rendelkeznek. Az adalékot a szálba integrálják, ami sportolás közben meggátolja a kellemetlen szagok kialakulását. Nagyon puha tapintású, irritáció mentes textíliák készülnek a technológia által.

Összegzés

Összességében elmondható, hogy mindkét anyag mellett szólnak érvek és ellenérvek. Valamint a két szál keveréke is jól tud működni, mert tulajdonságaik kiegészítik egymást. Míg a pamut kevésbé formatartó, poliészterrel keverve jó eredmény érhető el. Az alapanyag ára is olcsóbb lehet ezzel a megoldással, a szálkeverés során pedig javul a nedvszívó képessége, a színtartóssága és időtállósága. Az emberek jó része még mindig – és talán egy ideje egyre jobban – előnyben részesíti a természetes szálat a mesterségessel szemben, pedig a különleges technológiai eljárással készült szintetikus szálak tulajdonságai messze felülmúlják a természetes szálakét. A távol-keleti műszálból készült termékeket ideje lenne elfelejteni, hiszen az új típusú, bőrbarát műszálak már többet képesek nyújtani, mint természetes versenytársaik.